Az andoki jegenyefenyő, amely szakkifejezéssel Araucaria araucana néven ismert, chilei díszfenyő, chilei jegenyefenyő vagy kígyófa néven is ismert. Ezenkívül a fenyő a következő neveken is ismert:
- Chilei Araucaria
- mérlegfenyő
- Majomfarkfa
- Monkey Puzzle Tree
- majomfa
| Andenta fenyő vagy chilei fenyő (Araucaria araucana) | |
|---|---|
| Növekedési sebesség: | 5 - évi 30 cm |
| Növekedés: | 1000 - 1800 cm |
| Növekedés: | 200 - 400 cm |
| Gyökérrendszer: | Mély gyökerek |
| Helyszín: | Naptól részleges árnyékig |
| Emellet: | tápanyagban gazdag, meszet kerülve |
Origin
Az andoki fenyő az Araucaria nemzetségbe tartozik, ezért különösen régi növénynek számít. Végül a fosszilis leletek azt mutatják, hogy a mai araucaria olyan növényekhez kapcsolódik, amelyek körülbelül 90 millió évvel ezelőtt léteztek a Földön. Eszerint a pikkelyes jegenyefenyő a világ egyik legrégebbi facsaládjába tartozik.
Az andoki fenyőt 1795 óta ismerik Európában, köszönhetően egy Archibald Menzies nevű orvosnak és biológusnak. Csak néhány évvel később, nevezetesen 1800-ban, a "Majom Puzzle Tree" név jelent meg Angliában. Egy angol úgy gondolta, hogy az andoki jegenyefenyő megmászása olyan feladat, amelyet még a majmok is nehezen tudnak megoldani, ezért az andoki jegenyefenyőt majomrejtvényfának nevezte.
Az, hogy a fára olyan nehéz felmászni, elsősorban a tőrszerű leveleknek köszönhető. Az a tény, hogy az andoki jegenyefenyő vadon élő helyén egyáltalán nincsenek majmok, amelyek kipróbálhatnák ezt a bravúrt, meglehetősen mellékes. Aki szeretne többet megtudni a hazájában veszélyeztetett andoki jegenyefenyőről és az itthoni termesztési lehetőségekről, az mindenképpen olvasson ezen a ponton.
Növény leírása
Ez a fajta fenyő egy örökzöld növény, amely szülőföldjén, Dél-Amerikában 30-50 méter magasra is megnő, míg a törzs átmérője egy-két méterVan. Azt is meg kell jegyezni, hogy a chilei araucaria meglehetősen lassan nő. Évente nem híznak 30 centiméternél többet, így rendkívül sok időbe telik, mire egy ilyen fenyő eléri maximális növekedési magasságát. Ebben az országban az éves növekedés néha csak 5-15 centiméter.
Azonban ezek a fák is nagyon megöregednek. Az andoki jegenyefenyő 1300 és legfeljebb 2000 év közötti példányait már dokumentálták. Ha az andoki jegenyefenyőt faanyagként kívánják felhasználni, általában bő 500 év után kivágják. Bő 100 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az andoki fenyő lehullatja alsó ágait, hogy ott láthatóvá váljon a növény törzse. A fa természetéről a következők is elmondhatók:
- nagyon rugalmas
- egyenes, hengeres szár
- sűrű tűk az ágakon
- friss zöld ágak
- Ágak, amelyek egyenként 3-7 gallyból álló örvekből állnak
- esernyő vagy tojásdad korona
- mélyfenyő gyökerei
Az andoki jegenyefenyő levelei nemcsak gyönyörű sötétzöldben ragyognak, hanem nagyon kemények és bőrszerűek is, és pikkelyszerű megjelenésűek. Háromszög alakúak és 2,5-3 centiméter hosszúak. Szélességük egy és két centiméter közötti. Az andoki fenyő kérge vastagsága tíz-tizennégy centiméter. A chilei araucaria kérge sötétszürke, és nem csak a hőtől védi a jegenyefenyőt, hanem az esetleges tüzektől is.
Ez különösen fontos az andoki fenyő hazájában, mivel ott vulkánkitörések fordulhatnak elő. A szár legfeljebb egynegyedét a növény kérge teszi ki. Az andoki jegenyefenyő szintén két nemű növény, amelynek okkersárga gesztje van, amelynek évgyűrűit rendkívül nehéz azonosítani. Az andoki fenyő faanyaga könnyen megmunkálható és tovább feldolgozható, ami oda vezetett, hogy a fenyő mára veszélyben van, mivel szülőföldjén gyakran kivágják faanyag céljából.
Az andoki fenyők élőhelye
Ahogy az andoki jegenyefenyő neve is sugallja, ez a fenyő Chiléből, pontosabban az Andokból származik. A fenyő Patagóniában és Argentínában is őshonos. Az örökzöld jegenyefenyő még ott is megtalálható 600-1700 méteres tengerszint feletti magasságban. Még a mínusz 20 Celsius-fok és plusz 30 Celsius-fok közötti hőmérsékleti szélsőségek sem zavarják a növényt. Hazájukban 1000-4500 csapadék is esikmilliméter évente.
Európa északnyugati részén az andoki jegenyefenyő meglehetősen szívós, és ebben az országban akár 50 méteres magasságot is elérhet, ha az optimális telepítési és környezeti feltételek uralkodnak. Különösen Németország melegebb részeit kedveli a növény, amely megtalálható például a karlsruhei kastély botanikus kertjében. Németország számos részén a hobbikertészeknek ezért jó esélyük van arra, hogy andoki jegenyefenyőjük virágozzon. Ehhez azonban néha meg kell tartani egy vödröt.
Hogyan használják az andoki fenyőt?
Az andoki fenyőt nem csak hobbikertekben használják. Inkább a chilei díszfenyő fáját a következő területeken is használják:
- Házépítés
- Hídépítés
- Csónaképítés
- furnér
Chilében és Argentínában egyes bennszülöttek még az andoki jegenyefenyő gyümölcskúpjait is eszik táplálékul. Ehhez a magokat megfőzzük, hogy a héját le lehessen húzni. Íze hasonló a következő ételek keverékéhez:
- burgonya
- Mandula
- Mogyoró
Az andoki jegenyefenyő sokféle felhasználását az is mutatja, hogy díszfaként egyaránt népszerű. A parkot és a díszfát egzotikus megjelenése miatt nagyra értékelik, ezért szándékosan ültetik. Az üzem otthonában viszont ma már még az is előfordul, hogy veszélyeztetettnek számít. Ez a sok lehetséges felhasználáshoz kapcsolódik. Mindeközben az andoki jegenyefenyővel már nem lehet kereskedni, mivel erősen veszélyeztetett fajról van szó, amely még a Vörös listán is szerepel. Chilében még a használatát is betiltották, Argentínában pedig különleges védelmi körzeteket hoztak létre erre a fenyőfajra.
Hogyan ültessük az andoki fenyőt
Hely és talaj:
A világ egyik legidősebb fájaként az andoki jegenyefenyő olyan helyet részesít előnyben, amely nem csak a lehető legmelegebb és naposabb, hanem a széltől is ideálisan védett. A talajviszonyok tekintetében a fenyő a következő követelményeket támasztja környezetével szemben:
- lean
- nagy arányú homok
- enyhén savas (lehetőleg 5,5 és 6,8 közötti pH-érték)
- nedves
- mérsékelt tápanyagtartalom
A lehető legmagasabb páratartalmú hely ugyanolyan kellemes a majomfenyő számára. Ideálisnak tekinthető a fenyő déli vagy nyugati tájolása. Mert így biztosítható, hogy az andoki fenyő alighaérintkezik a reggeli/közép reggeli/téli napsütéssel. Különösen a majomfenyő szabadban való telelésekor a hely megválasztása döntő jelentőségű.
Ha a talaj, amelybe az andoki fenyőt ültetik, még nem rendelkezik megfelelő tápanyagkeverékkel, a hobbikertészek szükség esetén segíthetnek. Erre a célra humusz, homok és talaj keveréke javasolt. Ha a talaj különösen nehéz, nem szabad kihagyni a vízelvezető réteget. Legalább 20 centiméter vastagnak kell lennie, hogy megóvja az andoki jegenyefenyőt a bevizesedéstől.
Ültetési útmutató:
Az andoki fenyőt soha nem szabad átültetni, mert ez nem tesz jót a fának. Ezért fontos, hogy a kezdetektől megtaláljuk a megfelelő helyet, ahol az andoki jegenyefenyő tartósan virágozhat. A vödörben történő termesztés is teljesen elképzelhető. A cserépnek azonban elég nagynak kell lennie, mivel, mint már említettük, a növény átültetését mindenképpen kerülni kell.
» jegyezze meg a növekedési magasságot
Az andoki fenyő ültetésekor fontos észben tartani, hogy a fa ebben az országban általában tíz és legfeljebb 15 méter magasra nő meg. A majomfenyőt ezért csak olyan helyre szabad ültetni, ahol ez nem okoz gondot. Emellett az andoki jegenyefenyőnek szélességében is elegendő hely kell, hogy legyen, hogy ne jelentsen gondot a négy méter körüli vízszintes növekedése. A többi növénytől, a falaktól és a tetőktől való távolságnak ezért kellően nagynak kell lennie, mivel az andoki jegenyefenyőt később nem lehet átültetni, és a majomfenyő metszése is problémás.
» Idő és ültetési lyuk
Ebben az országban az andoki fenyőt a legjobb tavasszal ültetni. Ennek azért van értelme, mert a fenyő ezután egészen őszig megszokja új helyét, és ott elég új gyökeret tud kialakítani. Az andoki fenyő számára ásott ültetési gödörnek körülbelül kétszer akkorának kell lennie, mint a fenyő gyökérgömbjének szélessége és mélysége. Míg az andoki fenyő hazájában veszélyeztetett, a fiatal növények könnyen beszerezhetők a szaküzletekben ebben az országban.
A végén talaj mellett a legjobb, ha az ültetőgödörbe kerti komposztot vagy tőzeget is teszünk. Mert ez segíti az andoki jegenyefenyő sokkal jobb növekedését. A gyökérgolyó tetejét teljesen be kell takarni talajjal. A végén enyhén tapossuk a talajt, és ne felejtsük el kellően öntözni a díszfenyőt. Mert az andoki fenyő nem tud virágozni, ha a körülmények túl szárazak.
» Andoki fenyőnövény a kádba
Ha az andoki fenyőt kádba ültetik, ez alapvetően egész évben lehetséges. Minden hobbikertésznek azonban mindenképpen fagymentes aljzatot kell használnia. Emellett nem hiányozhat a megfelelő vízelvezetés sem, hiszen az alapvetően befolyásolja a növény jólétét. A következő anyagok alkalmasak ebben az összefüggésben:
- Homok
- Kavics
A vízelvezető réteget legjobb gyapjúval lefedni, mielőtt az ültetőgépet megtöltené a tényleges aljzattal. A dézsába ültetéskor fontos az andoki jegenyefenyő megfelelő öntözése és a fiatal növények csapadék elleni védelme is, legalábbis kezdetben.
Hogyan kell megfelelően ápolni az andoki fenyőt
Öntözés és trágyázás:
Általában elmondható, hogy az andoki jegenyefenyő meglehetősen könnyen kezelhető növény. A fenyőt azonban folyamatosan nedvesen kell tartani, hogy teljesen kényelmesen érezze magát. A lágy víz ideális a majomfenyő öntözésére. A vizesedés azonban méreg a jegenyefenyő számára, ezért minden áron kerülni kell, hogy a majomfenyő ne pusztuljon el.
Általában véve a növény trágyázása nem szükséges. Folyékony formájú szerves komplett műtrágyát csak olyan andoki fenyő esetében szabad használni, amelyet konténernövényként tartanak. A legjobb, ha a növényt rendszeresen, két-három hetes időközönként trágyázzuk. Ez azonban télen nem érvényes.
metszés:
Az andoki jegenyefenyő metszését mindenképpen kerülni kell. Ez annak köszönhető, hogy az andoki jegenyefenyő a jövőben nem fog újra kihajtani a metszett területeken. Ha a metszés helyhiány miatt nem kerülhető el, ezt alaposan meg kell fontolni. Minden hobbikertésznek az a legjobb, ha a majomfenyőt közvetlenül a törzs környékén vágja le, és ügyeljen arra, hogy ne maradjon csúnya tuskó.
Ha a metszés nem kerülhető el, lehetőleg száraz, meleg időben végezzük. Az ideális helyválasztás azonban segít abban, hogy az andoki jegenyefenyőnek soha ne legyen szüksége metszésre, vagy csak minimális metszésre. Minden egyes metszés negatív hatással van a fenyő megjelenésére.
Terjedés:
Az andoki fenyő magvakkal történő szaporítása viszonylag egyszerű. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek hideg baktériumok. Ezeket akár hűtőszekrényben is termeszthetjük, akár a kertbe is vethetjük, ha megfelelő az időjárás. Hiszen a "hideg csíra" kifejezés azt jelentia mag csak különösen hideg hőmérsékleten csírázik.
A hideg baktériumok hűtőszekrényben történő tenyésztése a legegyszerűbb, különösen amatőrök és kezdők számára. Ehhez speciális vetőtálcákra van szükség, amelyekbe az andoki jegenyefenyő magjait lehet helyezni. A magvakat homok és talaj nedves keverékével együtt a tálcákba helyezik, amelyeket ezután műanyag zacskóval lefednek. Semmi esetre sem szabad a magot csírázás közben trágyázni, mert ez akár a zsenge növények pusztulását is jelentheti.
Körülbelül három-négy hétbe telik, amíg az andoki fenyő magjai kicsíráznak a hűtőszekrényben. A projekt sikere érdekében minden hobbikertésznek gondoskodnia kell arról, hogy a hűtőszekrényben öt Celsius-fok körüli hőmérséklet uralkodjon. Miután a magvak kicsíráztak, átültethetők megfelelő aljzatba. Fontos, hogy a vetőmagot legfeljebb kétharmadáig takarja be szubsztrát, és egyharmada még kilógjon. Az andoki fenyőmag szubsztrátja a következőképpen keverhető:
- hagyományos virágföld szaküzletekből
- Homok vagy perlit vagy kókusz virágföld (körülbelül egyharmada)
Fontos, hogy az aljzat folyamatosan enyhén nedves legyen. Akár három hónapig is eltarthat a csírázásig. A palánták csak öt és legfeljebb 25 Celsius-fok közötti hőmérsékleten fejlődnek. Bár a környezeti hőmérséklet változhat, mindig ezen a tűréstartományon belül kell lennie.
Hiberáció:
Az andoki fenyő csak részben szívós ebben az országban. Emiatt célszerű a majomfenyőt kezdettől fogva kádakba ültetni. Ez a lépés lehetővé teszi a fa problémamentes áttelelését. Az, hogy a fenyőt saját hobbikertbe is el lehet-e ültetni, mindenekelőtt a télen elért alacsony hőmérsékleten múlik.
A megfelelő elhelyezés abban is segíthet, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerüljük az andoki jegenyefenyő károsodását, még erős fagy esetén is. Ezért van értelme például, ha az andoki jegenyefenyőt egy épület északi falának közvetlen közelében jelölik ki. Ennek a helynek világosnak kell lennie, ugyanakkor védeni kell a majomfenyőt a téli nap káros hatásaitól.
A gyökerek védelmére szolgáló vastag talajtakaró réteg szintén elősegítheti az andoki jegenyefenyő sikeres áttelelését a szabadban. Az árnyékoló hálóval viszont megvédhetjük az ágakat a téli napsütés hatásaitól. Meg tudja védeni a törzset a fagytólkönnyen becsomagolható a következő anyagok egyikével:
- Fleece
- fenyőágak
- Reed Mats
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az andoki jegenyefenyőt télen is mérsékelten kell öntözni, hogy a gyökérgombóc ne száradjon ki teljesen, ami egyébként a díszfenyő "barna" pusztulásához vezetne. Az andoki fenyő szabadban történő öntözése azonban csak akkor javasolt, ha éppen fagymentes időszak van, vagy hosszan tartó száraz fagyos időszak van.
Betegségek és kártevők felderítése és leküzdése
Még ha a majomfenyőt általában nagyon robusztus növénynek tekintik, a vizesedés jelentős károkat okozhat. Nemcsak a nedvesség károsítja a növényt, hanem a gombás fertőzéseket is elősegíti. Általában ezek halálosak a fenyő számára.
Ha télen túl sok a fagy és egyben túl sok a napsütés, az gyakran a fának is komoly problémát jelent. Az andoki fenyő ekkor nem képes felszívni vagy nem elég vizet, és így egyszerűen kiszárad. Az a tény, hogy az andoki fenyő kiszárad, a fa barna színéből is látszik.