Fontos a gesztenyét fiatal korukban rendszeresen öntözni és trágyázni, hogy idősebb korában kevésbé legyenek érzékenyek a betegségekre és a kártevőkre.
A gesztenyefa (Castanea) minden kertben igazi szemet gyönyörködtető. Impozáns mérete és gyönyörű virágszíne, valamint mélyzöld és sűrű lombozata miatt a gesztenye nyáron árnyékforrásként és tavasszal egyszerűen díszfaként is nagyon kedvelt gazdái körében. És a gesztenye fajtájától függően eheti a gesztenye gyümölcsét, vagy használhatja kézműves célokra és dekorációkra.
A legjobb az egészben az, hogy sekély gyökerű, még a talajra és környezetére sem igényes. A gesztenyefák szaporítása és termesztése ennek megfelelően egyszerű. Ennek ellenére, ha gesztenyét szeretne ültetni, vagy már birtokol egy gesztenyét, és megfelelően szeretné gondozni, akkor néhány pontra figyeljen.
Még ha a gesztenye általában nagyon igénytelen fa, az a szabály érvényes, hogy az egészséges fák jobban védekeznek a betegségek és gombák ellen. Ebből a szempontból ismernie kell a gesztenye alatti talajviszonyokat, hogy tudja, milyen tápanyagokkal kell ellátnia a fáját. Ezen kívül mindegy, hogy vadgesztenye vagy szelídgesztenye van a kertben. A fa kora is befolyásolja, hogy öntözze-e és milyen gyakran kell-e a gesztenyét megtermékenyíteni. Mindenesetre fontos ezzel a témával foglalkozni, ha olyan faállományra vágyunk, amely nemcsak erősen, hanem tartósan gyönyörűen is gazdagítja kertjét.
A megfelelő helyszín döntő fontosságú
A gesztenye csodálatosan fejlődhet, ha szaporítjuk vagy újonnan neveljük, ha egy darab vattába helyezzük és elegendő nedvességgel látjuk el. Amikor aztán a földbe ültetik, még mindig nem kell hozzá sok – elvileg elég gyenge agyag-homokos talaj a gesztenye növekedéséhez. Azonban meg kell jegyezni, hogy minél szegényebb a talaj tápanyagban, a növény lassabban és rendszerint nőnem ér el olyan lenyűgöző méretet, mint egy tápanyagban gazdag talaj esetében.
Ha szelídgesztenyét akarsz ültetni, a talajnak amúgy is sokkal táplálóbbnak kell lennie. A gesztenye általában az enyhén savas vagy lúgos szubsztrátumot részesíti előnyben. A talajnak jól vízelvezetőnek és mélynek kell lennie. A talaj jellegétől függően érdemes az ültetéskor elegendő érett komposztot adagolni a talajba, hogy a fa már fiatal korától kezdve sok tápanyagot tudjon felvenni, és így kialakuljon egy bizonyos alaperő. Bár nem feltétlenül szükséges, jobb növekedést és betegségekkel szembeni ellenállást biztosít a későbbi években, mivel erős alapot fejlesztettek ki.
A megfelelő öntözés és műtrágyázás – ez a lényeg
» casting:
Senki sem öntözne meg egy 20 vagy 30 éves gesztenyét. Életének első 10-15 évében a gesztenye olyan erős gyökérrendszert fejleszt ki, hogy még a hosszabb száraz időszakokban is alig kell öntözni. Ha sokáig tart a szárazság, érdemes az idősebb fák öntözésére is gondolni, de ilyen extrém száraz időszakot Németországban ritkán tapasztalnak. Csak a szelídgesztenye nem viseli el, ha teljesen kiszáradt a talaj – itt fontos, hogy öntözzük, még az idősebb fáknál is, amikor néhány napig melegszik és nincs eső.
Fiatal korában a gesztenyét rendszeresen öntözni kell, hacsak nem várható eső. Különösen az első ültetés előtt érdemes a faiskolában vásárolt fát alaposan meglocsolni, mielőtt a kívánt helyre ültetné.
Fontos, hogy a fiatal és frissen ültetett gesztenyefákat elegendő vízzel lássák el a fő tenyészidőszakban. Ez azt jelenti, hogy ezeknél a gesztenyéknél a fa körüli aljzat soha nem száradhat ki teljesen, különben a fák legyengülnének. Ebből a szempontból a kerti tömlővel esti öntözésnek van értelme, különösen nyár közepén.
» Általános szabály: A gesztenye öntözésekor alaposan meg kell öntözni a földet a gesztenye körül. Egy öntözőkanna nem elég, itt több liter vízre van szükség ahhoz, hogy elegendő nedvességet biztosítson a még fiatal fa számára.
» Műtrágyázás:
Sok szakértő szerint a gesztenyét egyáltalán nem kell trágyázni. És valóban, előttünk van a műtrágyaNem feltétlenül szükséges, főleg szelídgesztenyénél, itt időnként elég egy kis szerves trágya, hogy új tápanyagokkal gazdagítsa a talajt. Például, ha a fa nem szenved kártevőktől, akkor a fa köré hulló leveleket ősszel érdemes elhagyni. A levágott fű is kiváló szerves trágya – csak szórjon füvet a fa köré, és hagyja, hogy a természet végezze a többit.
A vadgesztenyét viszont rendszeresen trágyázni kell, különösen fiatalon. Itt tanácsos a műtrágya kiválasztásakor ellenőrizni, hogy elegendő
- Nitrogén képződik
- foszfor van jelen
- és kálium a műtrágyában
A vadgesztenyének nitrogénre van szüksége a levelek egészségéhez és az egészséges növekedéshez, a foszforra a virágzáshoz, a kálium pedig segít a különböző fabetegségek és kártevők elleni védekezés kialakulásában. Ide a műtrágyán kívül szerves trágyát is rendszeresen kell adagolni.
Mind a vadgesztenye, mind a szelídgesztenye nagyon igénytelen fa, amely kis odafigyeléssel, célzott műtrágya-használattal szerves vagy műtrágyaanyag formájában és helyes öntözési viselkedéssel gyorsan és jól fejlődik, és csodálatosan fejlődik. szemet gyönyörködtető a kertedben.