A nem szívós növények fagykárokat szenvedhetnek a hirtelen beállt télben. De legtöbbször meg lehet menteni.
A nyáron kint tartott cserepes növények különösen érzékenyek a fagyra. Itt a fagykár általában a gyökérterületen jelentkezik. A kerti növényeknél viszont általában főként a levelek és az ágak érintettek. Ha nem cselekszel időben, és nem viszed be a növényeket a házba, vagy nem véded megfelelően, legkésőbb tavasszal látni fogod a katasztrófa teljes mértékét.
Ha nem cselekszik időben, szabad szemmel is láthatja a fagykárokat. Végül van néhány jellemző. Például a növények levelei megváltoztatják a színüket, vagy összegömbölyödnek, sőt teljesen leesnek. A hajtások azonban gyakran ernyedten lógnak, és a növény pépes lesz. Ennek megfelelően tavasszal már nem hajt ki. Ezért mindig tegyen valamit időben, és óvja növényeit a fagytól.
Mikor kell védeni a növényeket?
Egyes növények jól tűrik a fagypont alatti hőmérsékletet. Ezért általában nem célszerű túl korán bevinni a növényeket, mert a friss levegő megerősíti őket, és ellenállóbbá teszi őket a betegségekkel szemben. Ha a hőmérséklet tartósan 5 fok alá esik, akkor a legtöbb növénynek eljött az ideje. Ezután vagy be kell vinni őket beltérbe, vagy megfelelő védelemmel kell ellátni őket a fagykár megelőzése érdekében.
Hogyan ismerjük fel a fagykárokat
» A palánták fagykárosító hatása:
Ha nem takarja be időben az ágyásnövényeket szalmával, bozóttal vagy kerti gyapjúval, a növények télen gyorsan fagykárokat szenvedhetnek. A lefagyott növényrészeket azonnal ne vágjuk le! Várja meg, amíg a növény újra kihajt. Ez jobb képet ad arról, hogy mely részek halottak meg, és melyek nem.
» Fagykár a cserepes növényekben:
Ha a várakozásokkal ellentétben fagy van, és kint felejtette cserepes növényeit, akkor még korántsem vesztek el. A cserepes növények fagykárosodását például arról ismerheti fel, hogy a levelek lelógnak. Ezután azonnal közzé kell tennie őketbejutni a helyiségbe, és legfeljebb 7 fokos helyiségben tárolni. Ugyanakkor célszerű ellenőrizni a gyökereket. Ha ezek még rendben vannak, akkor rendszeresen öntözni kell a növényt. Utána gyakran felépül. Ha azonban a gyökerek már elkorhadtak, akkor nem tudja megmenteni a növényt.
A kéreg egy részét a körmével is lekaparhatja, hogy megnézze, él-e még a konténernövény. Ha az alatta lévő hajtás zöld, a növény még él. Ha barna a kéreg alatt, a növény már elh alt.
» Fagykár a fákban:
A fák esetében a fagykár általában nem csak a barna és kiszáradt levelekben jelenik meg. Nagyon hideg télen is előfordulhatnak kéregrepedések. Ezeket a fatörzsön tapasztalható nagy hőmérséklet-különbségek okozzák. Például a nappali és éjszakai nagy hőmérséklet-különbségek vagy a napsugárzás miatt. Ennek megelőzése érdekében a fatörzseket gyapjúval vagy szalmával kell beburkolni. A fákat hárskabáttal is megvédheti a fagyrepedéstől. Ez egy fehér mészfesték (pl. itt kapható), amely visszaveri a napfényt.
» Az örökzöld növények fagykárosító hatása:
Az örökzöld fák, például a fotinia, a cseresznye babér és az olajbogyó még télen is szomjasak. Hiszen még a hideg évszakban is sok vizet párologtatnak el a leveleiken keresztül. Ha azonban hosszabb ideig nulla alatt van a hőmérséklet, a gyökerek már nem tudják felvenni a vizet a talajból. Az eredmény: a hajtások hegye megbarnul, a növény kiszárad. Ennek megelőzése érdekében az örökzöld fákat célszerű árnyékoló hálóval védeni a naptól. Fagymentes napokon is érdemes öntözni a fákat.