A növényekről nem lehet megállapítani, hogy a gyomok mérgezőek-e. A természet- és kertbarátok saját védelmük érdekében figyeljenek a mérgező gyomokra, és mindenekelőtt kerüljék őket.
Egyesek számára olyan növények, amelyek természetesen a kert ökoszisztémájához tartoznak, mások számára olyan kellemetlenséget jelentenek, amelyből semmi szépség nem származhat. A gyom megosztja az indulatokat, de nem szabad félvállról venni, ha mérgező törzsekkel küzdünk. Áttekintésünkből kiderül, mely "gyomnövények" okozhatnak néha súlyos egészségkárosodást.
ElőzőKövetkező11 Kúszó boglárka (Ranunculus repens)
A kúszóboglárka (Ranunculus repens) nagyon gyorsan terjed, különösen, ha a gyomok elegendő vizet kapnak (eső). Kúszó-hegyének köszönhetően különösen a pázsit szerelmeseinek szálka a szemében. A kúszó boglárka májustól szeptemberig virágzik, és ebben az időszakban szaporodik is (magvak). A gyógynövényt enyhén mérgezőnek tekintik, de viseljen kesztyűt, amikor harcol vele.A kúszó boglárkák mérgezőek az emberekre és az állatokra egyaránt. A gyógynövényt nem szabad fogyasztani, és kerülni kell a bőrrel való érintkezést.
Alkalmazható aktív anyagok: Protoanemonin
Mérgezés következményei: Bőrirritáció, hólyagosodás, hányinger, hányás
22 Óriás roxfű (Heracleum mantegazzianum)
Az óriás disznófű, közismertebb nevén Hercules évelő, aláültethető, de általában gyomnövénynek számít. Ennek oka a gyors terjedés, és mindenekelőtt az a tény, hogy a Heracleum mantegazzianum kiszorítja a többi növényt. A számos virág örömet okoz a méhészeknek, a hobbikertészek pedig minden eszközzel igyekeznek kordában tartani az évelőt.A Medveköröm legmérgezőbb tulajdonsága a kiszökő növénynedv, amely teljes adagját különösen a napfény hatására bontja ki.
Mérgező anyagok: Furokumarinok
A mérgezés következményei: Viszketés, bőrpír, égési sérülések, hólyagosodás
33 Parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
A parlagfű nem mérgező gyomnövény a hagyományos értelemben, de mindenképpen említést érdemel ezen a listán. Az Észak-Amerikából származó növény, más néven parlagfű, parlagfű vagy vadkender, Németországban is egyre jobban terjed, és nem áll meg a magánkerteknél. Az ambrózia az egyik leggyakoribb allergia kiváltó ok, amikor júliustól decemberig virágzik. Németországban a mai napig nincs bejelentési kötelezettség, de a mérgező gyom leleteit jelenteni kell a helyi zöldterületi irodának.Mérgező anyagok: Kiváltó ok: pollen
Mérgezés következményei: allergiás asztma, szénanátha, kötőhártya-gyulladás
44 Parlagfű (Jacobaea vulgaris)
A Jákob parlagfű, más néven varangyfű, pókfű, gyógynövény és jakab parlagfű nem támaszt különösebb igényeket a talajra. A fő virágzási időszak - a feltűnő sárga virágokról felismerhető - nyáron van, de akár októberig is elnyúlhat. A lótulajdonosokat és a gazdákat különösen zavarja a gyógynövény – magas toxicitása miatt. A jakabkáposzta nemcsak réteken és táblaszegélyeken található, hanem természetes kertekben is elterjedhet.Mérgező anyagok: Pirrolizidin (alkaloidok)
A mérgezés következményei : Májkárosodás emberek és állatok esetében, rákkeltő
55 Fekete tyúkhal (Hyoscyamus niger)
A fekete tyúkfű a nadálytőfélék családjába tartozik, akár 60 cm magasra is megnőhet, júniustól októberig sötétsárga, már-már piszkosnak tűnő virágai vannak. A fekete tyúkfű nemcsak mérgező, hanem nagyon kellemetlen szaga is van, ezért nem különösebben kedvelik a kerttulajdonosok. A fekete tyúkfű különösen jól terem nitrogéntartalmú talajon, ösvényeken és falakon. A Hyoscyamus niger növény minden része mérgező, de különösen a magok és a gyökerek.Mérgező anyagok: Hioszciamin és szkopolamin
Mérgezés következményei: versenypulzus, eszméletlenség, halál
66 Datura (Datura stramonium)
A közönséges vagy fehér datura akár 2 méter magasra is megnőhet. A növény nevét szúrós kapszuláinak köszönhetijúlius és október között alakul ki a virágból. Ez utóbbi édes illatú, de a szárak és a levelek illata általában kellemetlen. A Datura előszeretettel nő az út mentén, de a szeméttelepeken is. A Datura minden része mérgező, különösen a gyökerei és a magjai.Toxikus szerek: L-hioszciamin, L-szkopolamin, atropin (alkaloidok)
A mérgezés következményei: Bőrirritáció, hányinger, hányás, zavartság a mérgezésig
77 Foltos vérfű (Conium maculatum)
A foltos bürök kétéves lágyszárú növény, amely szívesen nő sövényeken és kerítéseken védett helyen. A Conium maculatum a tápanyagban gazdag agyagos talajt kedveli, és szinte összetéveszthetetlenül felismerhető az egérvizeletre emlékeztető illatáról. A bürök (a növény minden része) rendkívül mérgezőnek számít ebben az országban, és akár halálos is lehet az emberre.Mérgező anyagok: Pszeudoalkaloid koniine
A mérgezés következményei: Égés a szájban, viszketés, homályos látás, izomgörcsök, légzésbénulás
88 Szappanfű (Saponaria officinalis)
A közönséges szappanfű akár 80 cm-es növekedési magasságot is elérhet, júniustól októberig virágzik ez a mérgező gyomnövény is. A közönséges szappanfű gyakran megtalálható az utak mentén, a növény megelégszik a homokos vagy köves talajjal. Ahogy a neve is sugallja, a szappanfűt régebben a mosószer helyettesítőjeként használták. Ma is megtalálható néhány gyógyszerben, de fontos tudni, hogy a szappanfű nagy dózisban halálos. A szappanfüvet nem szabad nyersen enni.Mérgező anyagok: Protein toxin saporin
Mérgezés következményei: Hányinger, hányás
99 Easter luzei (Aristolochia clematitis)
A közönséges húsvéti luzeit növekedési szokása miatt egyenes húsvéti luzei néven is ismerik. A közismert nevén gyomnövény akár 100 cm magasra is megnőhet, de a tengelye kúszó. A mi szélességi köreinken a növény májustól júniusig világossárga virágokat mutat. Az ókorban a húsvéti luzeit gyógynövényként használták. Ma ezt kerüld el, mert a gyökerek és a levelek is mérgezőnek számítanak.MéregHatóanyagok: Aristolochic sav
Mérgezés következményei: Gyomorfekély, vesekárosodás , rákkeltő