Véletlenül belebotlott a "tereskert" kifejezésbe? Honnan származik és miről szól – minden részlet itt!

Honnan kapta a kert nevét
A tőkéskertet okkal is hívják tenyészkertnek. Ez Daniel Gottlob Moritz Schrebernek köszönhető. Nem tudni, hogy az 1808-ban Lipcsében született orvos és tanár növénybarát volt-e.
Schreber valószínűleg maga sem művelt földet. Érdekelte a testi-egészségügyi hátrányos helyzetű gyerekek, sportba való beilleszkedésük. Az első Schreberverein alapítását a névrokon nem engedte szemtanúinak.
Nem egy tipikus kerti egyesület volt, hanem iskolai és oktatási társulás. A 19. század közepén a gyerekek az első kiosztási helyen tébláboltak. A tevékenységek bővítése érdekében kicsit később került be a kertészeti szempont is. A családok összegyűltek és megművelték az ágyakat. Ezeket telkekre osztották, és létrehozták az első kiosztásokat.
Bepillantás a kerti kert történetébe
A veteményeskert kialakításának történelmi és társadalompolitikai háttere is volt. A lakosság száma a 19. század elején nőtt. Ugyanakkor nőtt a szegénység.
Az úgynevezett szegénykerteket gazdag polgárok rakták ki. Ott az embereknek maguknak kell termeszteniük gyümölcseiket és zöldségeiket, kevesebbet kell éhezniük, és dolgozniuk kell. Ez a praktikus és nem teljesen önzetlen ötlet több vetési kert létrehozásához vezetett. Sokan még ma is boldogok, ha önellátóvá válnak, és megbecsülik a saját gyümölcs- és zöldségtermesztéstökológiai szempontból.
A veteményeskert jelentősége ma
A nagyvárosokban hiányoznak a zöldfelületek. Aki nem gondozza otthon saját kertjét, az vidéki kikapcsolódásra, dísz- és hasznos növénytermesztésre vágyik. Az embereknek hozzá kell férniük a természethez kertekkel. A kertek nagy rekreációs értékkel bírnak, különösen a gyermekes családok számára.
A rekreáció manapság nem az egyetlen sarokköve a kertekben. A telekkert használat is az előtérben van. A kiosztási kertrendelet szabályozza, hogy milyen növényeket és cserjéket nevelhetünk a kertben.
Jogi információk a kerthelyiségről

Tipp: A Federal Allotment Garden Act nemzeti szervként alkalmazandó.
Például gyakori, hogy a kerttulajdonosok a szerszámos fészer vagy a nyaraló között választanak. Továbbra is vannak bizonyos követelmények a szállással, az állattartással vagy a fesztiválok szervezésével kapcsolatban. A bérlők számára az ebéd, éjszakai és ünnepi pihenőhely önkormányzati szabályzata is kötelező.
Az egység érzése a kertben
Egy kiskertben sok ember jön össze egy kis helyen. Kis közösség alakul ki. A harmonikus együttélést ösztönzik. A klubélet aktívan szerveződik találkozók és fesztiválok révén. Ötleteket cserélsz és aktívan részt veszel a klubéletben.
Az, hogy valaki milyen mértékben kapcsolódik be a közösségbe és válik aktívvá a klubban, végső soron hozzáállás és jellem kérdése. Egy kiskertnek elsősorban a vágyott pihenést és elvonulást kell kínálnia használóinak, hogy a rekreációs érték ne maradjon el.
Béreljen egy kertet, mit kell figyelembe venni?

Ez a következő pontokat tartalmazza:
- Minden bérlőnek a kerti egyesület tagjává kell válnia.
- A telkek nem lehetnek nagyobbak 400 négyzetméternél.
- A kerti fészer nem lehet nagyobb 24 négyzetméternél.
- A kiosztást le kell zárniennek legalább egyharmadát gyümölcs- és zöldségtermesztésre használják.
- Növénytermesztés csak személyes használatra történhet.
A nagyvárosokban kevés a kiskert. Ha felkeltettük érdeklődését, regisztrálhat az adott kiosztási egyesületben. Gyakran hosszú listákat vezetnek. Gyakran fiatal családok vagy nyugdíjasok kapják a szerződést.
A tagfelvételi kérelmet az egyesület honlapján vagy a helyi hivatali órákban lehet benyújtani. Az űrlapon személyes adatokat, életkort, gyermekek számát vagy foglalkozását kérik. Ha szabaddá válik egy kert, általában több érdeklődőnek is időpontot egyeztetnek a megtekintésére. A testület ezután az egyik ülésén hozza meg a végső döntést.
Mennyibe kerülnek a kertek?
Először is az átigazolási díj számít. Itt nagy különbségek vannak. A kertes ház és az ültetés költségei a régiótól és a telek állapotától függően az alacsony három-öt számjegyű tartományba eshetnek.
A kertek üzemeltetési költségeit nem szabad alábecsülni. A bérleti szerződést évente fizetik ki. A regionális különbségek itt is érezhetők.
Tipp: A kiskert bérleti díja nem haladhatja meg a kereskedelmi gyümölcs- és zöldségtermesztés bérleti díjának négyszeresét.
A kerttulajdonosok átlagosan 200-400 eurót fizetnek évente a telkük használatáért.
A kert fenntartásának további költségeit a következő áttekintés tartalmazza.
Költséghely | évi költség | Különleges szolgáltatások |
---|---|---|
Klubi hozzájárulás | 20-100 euró | Az éves társulási díjon felül a kerttagok által használt létesítmények fenntartási költsége is felmerülhet. |
Víz- és villanyköltségek | 50-100 euró | A vízköltséget gyakran átalányösszegben számítják ki. Mivel gyakran nem mindenkinek van saját mérőórája, a követeléseket a bérlők osztják meg. |
Ültetési költségek | 50 eurótól | A kiadások nagyon eltérőek. Ha már nagy készlettel rendelkezik dísznövényekből, a költségek a vetőmagokra és a palántákra korlátozódnak. |
Kerti szerszámok költsége | 50-400 euró | A meglévő kerti szerszámokat időnként cserélni kell. Az új kerti szerszámok beszerzése drága. |
Beengedik a kertbenélőben?
A kiskert nem használható tartósan lakásként. Az önkormányzati tervezési törvényben üdülőterületként szerepel egy vetési kert. Aki nyáron hétvégenként a kertben tölti az éjszakát, annak semmiféle következménye nem kell, hogy legyen. Aki azonban tartósan a kertes házban tartózkodik, annak számítania kell a kirúgásra.
Állatok a kertben – lehetséges ez?
A szövetségi kerttörvény feltár néhány hiányosságot az állattartással kapcsolatban. A telek kertészeti hasznosítására kell összpontosítani. Ha állatokat szeretne tartani a kertben, először beszélje meg a testülettel.
Amíg az állattenyésztés nem megy ki a kezéből, és senki nem érzi magát zavarva, addig nem tilos az állattartás a veteményeskertben. Kölcsönös mérlegelés érvényes. A kutyáknak pórázon kell lenniük a kertben.
Az új szövetségi államok különlegessége a szabadon tartott csirkék tartásának engedélyezése a kertben, feltéve, hogy ez már az NDK-s időkben megtörtént (a Szövetségi Kerttörvény 20a. § (7) bekezdése).