A színes virágok az előkertben szinte minden hobbikertész számára kötelezőek. Nálunk nagyon népszerű a díszbirs a ragyogó virágos ruhájával. Csak néhány igényt lát, ezért nagyon könnyű gondozni.
A díszbirs (lat. Chaenomeles) a rózsafélék családjába tartozó dísznövény, amely eredetileg Kelet-Ázsiából származik. A kedves növény külseje is a távoli Ázsiát idézi. A dús virágok alkotják a cserjéket az ehető, almára emlékeztető gyümölcsök mellett. Ezek a varázslatos növények akár két méter szélesre és öt méter magasra is megnőhetnek, és így lenyűgöző képet alkothatnak saját kertjében. Háromféle álbirs – ahogy a díszbirsnak is nevezik – van, amelyek különösen alkalmasak ezekre a területekre:
- Chaenomeles japonica Japánból
- Chaenomeles speciosa Kínából
- Chaenomeles x superba (e két faj keresztezése)
A Kínából származó díszbirs erősebb növekedésével meggyőz, de csak áprilisban virágzik, míg a japán díszbirs már márciusban virágzik. A két bokor birsalma mindenképpen ehető. A birsalma gyümölcséből lekvárt is készíthetünk, vagy homeopátiás célra feldolgozhatjuk. A díszbirs gyümölcséből származó levet nagyon frissítőnek tartják, és citrusféléket áraszt. Ha díszbirsot viszel be saját kertedbe, nem csak a gyönyörű színben és a citromos illatban részesülsz. Inkább a díszbirs gyümölcsök az érzékek lakomája.
További információ a díszbirsokról
Még ha a díszbirs a "birs" nevet viseli is, botanikai szempontból valójában nem is birs. A rózsanövény nemcsak Kínából és Japánból származik, hanem Mianmarból is. A díszbirs hajtásait éles tövisek jellemzik, virágai pedig a következő színekben pompáznak március és április között:
- fehér
- rózsaszín
- téglapiros
- narancs
Emellett a díszbirs egy únÖnbeporzó, terméseit vastag, kemény hús jellemzi. A japán és kínai díszbirs mellett még három tiszta faj, valamint különféle hibridek (különböző díszbirsfajok keresztezései) létezik.
A díszbirs ehető gyümölcsei
A díszbirs egyfajta almagyümölcsöt hoz, amely vagy piros vagy sárga színű. A terméseket ősszel lehet betakarítani, amikor a díszcserje többi része már régóta csupasz. A díszbirs nyersen nagyon kemény. Ahhoz, hogy a gyümölcsök egy kicsit puhábbak legyenek, erős fagyra van szükség. Ekkor a díszbirs gyümölcsei is könnyebben feldolgozhatók. A magas C-vitamin-tartalom és az alacsony cukortartalom olyan egészségessé teszi a díszbirs termését.
Ha kifacsarod a díszbirs termését, finom levet kapsz, amelynek íze olyan, mint a citromlé. A díszbirsból lekvárt vagy zselét is főzhetünk. Ha a gyümölcsöket hűvös és száraz helyen tároljuk, akkor nyersen is sokáig eltartható. A díszbirsot nem szabad egy csapásra betakarítani. Mert ha néhány termést hagysz a bokoron, akkor télen sokféle állatlátogatóra számíthatsz, akik szívesen falatoznak a dísznövény terméséből.
Fontos gondozási intézkedések
Helyszín:
Ha a saját kertedben vagy a teraszon szeretnél díszbirsot, válassz megfelelő helyet. Általában véve a díszbirs meglehetősen igénytelen, ezért nagyon könnyen kezelhető dísznövény. A növény erős, mélyen a talajba nyúló gyökereinek köszönhetően az erős szél alig zavarja a díszbirsot. Ez azonban csak akkor érvényes, ha a birsalma megfelelően megnőtt.
Ehhez mély talajra van szükség, amelynek szintén jól szellőzőnek kell lennie. Mert a díszbirs egészen finom gyökérrendszerének csak ekkor van esélye a mélybe terjeszkedni és ott szilárdan lehorgonyozni a növényt. A napos vagy részben árnyékos hely ideális. Ideális esetben a díszbirsot októberben vagy újra áprilisban ültessük a saját kertünkbe. A legtöbb szakértő azonban az őszi ültetést választja. Ez legalább elegendő időt biztosít a díszcserjének ahhoz, hogy a téli hónapokban rengeteg új gyökeret hozzon létre.
Fontos:
Míg a díszbirs bizonyos mértékig értékeli az öntözés rendszerességét, az állandó nedvesség gyorsan halálát okozhatja. A vizesedésre hajlamos padló tehát nem másmint ideális. Ilyenkor az ültetőgödörbe egy alsóbb réteg komposztot vagy mulcsot kell helyezni, hogy jobban biztosítható legyen a szükséges vízelvezetés. Ha a talaj meglehetősen tápanyagszegény, fontos, hogy tavasszal megfelelően trágyázzuk, hogy a díszbirs minden szükséges tápanyagot megkapjon.
Növények:
A szükséges termőhelyi feltételek teljesülése esetén a díszbirs nagyon szerteágazó növekedéssel jellemezhető. Ezt figyelembe kell venni a cserje ültetésekor, hogy később ne legyen helyprobléma. Ha magányos növényről van szó, elegendő távolságot kell tartani a többi növénytől ugyanabban az ágyban. Ellenkező esetben a szomszédos növények valószínűleg szükségtelenül a díszbirs árnyékában lennének, ami a kisebb növényeknél hamar előfordulhat.
Ha a díszbirsot pompás sövényként szeretné ültetni, kérjük, tartson be egy méter körüli ültetési távolságot. Ez megfelelő vastag és egészséges díszbirssövényt biztosít.
❶ Akár sövényként, akár cserjeként, az ültetési lyukat először ki kell ásni. Ideális esetben ez a lyuk ötször akkora, mint a díszbirs golyója. Az is fontos, hogy a lyuk alját jól meglazítsuk. Mint már említettük, szükség lehet egy vízelvezető rétegre, amely például kavicsból vagy duzzasztott agyagból állhat. Ez biztosítja, hogy a vizesedésnek semmi esélye se legyen.
» Szakértői tipp: A díszbirs földbe ültetése előtt el kell távolítani az elpusztult vagy bármilyen módon sérült gyökértörmeléket. Ezenkívül fontos, hogy a gyökérlabdát kellően alaposan meglocsoljuk, mielőtt a talajba ültetnénk. A díszbirs gyökérlabdáját körülvevő hálót feltétlenül el kell távolítani az ültetés előtt.
❷ Miután a díszbirsot a földben lévő lyukba helyeztük, meg kell tölteni. Szükség esetén a feltárás komposzttal vagy trágyával dúsítható, hogy a díszbirs megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jusson a kertben való növekedése során. A földet is enyhén meg kell taposni, amíg egy bemélyedés nem lesz.
❸ Végül a díszbirsot kellően meg kell öntözni. A víz optimális tárolása érdekében a kéregtakarásból álló felső réteg is hasznos.
Önküldés:
Míg a díszbirs valójában meglehetősen takarékos, különösen a fiatal növények, amelyek csakültetett rendszeresen öntözni kell. Az idősebb díszbirs viszont lényegesen kevesebb vizet igényel és igényli, különösen a hosszabb száraz időszakokban. Ha a díszbirs már a tényleges virágzási időszakban hullatja a virágait, ez egyértelmű jele annak, hogy a növény nem kapott elegendő vizet. Ez akár azt is eredményezheti, hogy a díszbirs nyáron leejti a termését, mielőtt még ősszel beérett volna.
Trágyázás:
Általában elegendő, ha a díszbirsot tavasszal egyszer trágyázzuk. Ez azonban csak a tápanyagban szegénynek ítélt helyeken kötelező. A következő műtrágyatípusok alkalmasak erre a célra:
- Istállótrágya
- Kompost
- egyéb szerves trágyák
metszés:
A díszbirs metszését általában óvatosan kell kezelni. Ebben az esetben a kevesebb több. A cserjéket, amelyek általában lassú növekedésükről ismertek, csak a harmadik évükben szabad először vágni. Különösen a díszbirs következő összetevői rövidíthetők:
- ágak keresztezése
- ferdén/befelé növekvő hajtások
- A hajtások csúcsa virágzás után (májusban vagy júniusban levágva)
- régi/ kiszáradt a fa ősszel, mielőtt hibernált állapotba kerül (kérjük, az ág közelében vágja le)
A fiatalító metszés során a díszbirs ágainak körülbelül harminc százalékát metszik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a bokor belsejét sem, hogy a díszbirs ne tudjon elvadulni. A harmadik évtől a fiatalító vágás évente egyszer végezhető. Legkésőbb három év elteltével ez biztosítja a díszbirs különösen gazdag virágzását és gyümölcspompáját.
A sövényként telepített díszbirs esetében még kifejezetten kívánatos a honosítás. Végül ez hozzájárul a sövény átlátszatlanságához. Ha formázzuk a sövényt, akkor fel kell készülni arra, hogy jövőre kevesebb díszbirsvirág lesz. Ha sűrű, formás és virágzó díszbirssövényt szeretne, türelem kell.
Növelés:
Ha szeretné szaporítani a díszbirsot, ezt megteheti dugványok segítségével vagy vetéssel. A dugványokkal történő szaporítás azonban a két módszer közül a megbízhatóbbnak tekinthető.
❍ Szaporítás dugványokkal:
Ehhez vegyen ki egy dugványt a növényből, és helyezze egybehelyezze a vízzel megtöltött poharat. Amint a díszbirsalma megfelelő gyökereket fejleszt, ültethető a földbe.
A díszbirs néha véletlenül szaporodik a saját kertjében. Ez a jelenség annak köszönhető, hogy a madarak szeretik a díszbirs termését. Megeszik a gyümölcsöt, majd később kiürítik a kertben a díszbirs magját. Ha azonban nem akarunk semmit a véletlenre bízni, a díszbirs dugványos szaporítása során mindenképpen tartsuk szem előtt a következő szempontokat:
- Dugványokat csak tavasszal vágjunk le (ez a díszbirs tenyészideje)
- a díszbirs dugványok ideális hossza: 15-20 centiméter
- mindenképpen távolítsa el a díszbirs dugványok alsó leveleit
❍ Szaporítás magvakkal:
Ha meg akarja próbálni a magvakkal történő termesztést, tudnia kell, hogy ezek hideg csírák. Ezzel a terjedési formával a következőképpen járjon el:
❶ Először is, a díszbirs magját meg kell szabadítani a péptől. Ezután néhány napig száradniuk kell, mielőtt egy kellően nagy zacskóban a hűtőszekrényben, homokkal együtt három hónapig tárolják őket.
❷ Csak ezután vethető el a díszbirs magja. A csíramentes magföld kötelező. A magokat is csak kevés földdel szabad takarni.
❸ Az edényt, amelybe a díszbirsmagot elvetettük, üveglappal kell letakarni, és világos, de nem túl napos helyre kell tenni. A talaj nem lehet túl nedves, még akkor sem, ha a díszbirs az egyenletes nedvességet kedveli.
A magvak csírázási ideje két vagy több hónap. Csak akkor lehet a kertbe ültetni, ha az új díszbirsnövények elérték az öt centiméteres magasságot.
Hiberáció:
A díszbirs Ázsiából is ismeri a hideget. A legtöbb, a környéken kínált díszbirsfaj fagymínusz hőmérsékleten is könnyen áttelel a kertben. Ennek ellenére minden hobbikertésznek nem szabad elhanyagolnia a díszbirs szükséges téli gondozását. Bár a növénynek nincs szüksége téli védelmi intézkedésekre, például gyapjúborításra, a megfelelő öntözés télen is kötelező.
Betegségek és kártevők:
Szerencsére a díszbirs csak kis mértékben fogékony a betegségekre. A túlzott vizesedés és a vashiány azonban hosszú távon érezhető károkat okozhat a dísznövénybenokoz A növény vashiányát általában a túl magas pH-értékű talaj okozza. Ezért a talaj pH-értékét ennek megfelelően csökkenteni kell. Ezenkívül a gyomirtó szerek mérgek a díszbirs számára. Ezért feltétlenül tartózkodni kell a díszbirs gyomirtó szerrel való kezelésétől, ami szintén nem szükséges, mivel a díszbirs aligha fogékony a kártevőkre és betegségekre.
A díszbirs esetében csak az úgynevezett tűzvész okozhat problémát, mint sok birs, körte és alma esetében. Ha a növény megfertőződött vele, azt a fekete hajtásvégekről lehet felismerni, amelyek valóban úgy néznek ki, mintha megégették volna. Ha a díszbirsot valóban tűzvész sújtja, az egész növényt ki kell ásni. Ezután el kell pusztítania a növényt. Ezenkívül a tűzelhalást jelenteni kell a hatóságoknak. Ez a bakteriális fertőzés ugyanis jelentős károkat és anyagi veszteségeket okozhat a helyi gazdáknak, különösen a gyümölcstermő régiókban.