A mi szélességi köreinken az arany vörösfenyő igazán egzotikus, és általában bonsaiként termesztik. Megmutatjuk, mit kell figyelembe venni az ültetésnél.
Botanikai értelemben az arany vörösfenyő nem tartozik a vörösfenyők közé, hanem a fenyők családjának külön faját alkotja a Pseudolarix nemzetséggel. Az arany vörösfenyő elnevezés a vonzó őszi színekre utal. A fenyőfélék családjában közös a vörösfenyővel, hogy a tűlevelek télen esnek. Az arany vörösfenyő igazi ritkaság a szélességi fokainkon, és valójában szinte kizárólag a botanikus kertekben található meg. Az arany vörösfenyő (Pseudolarix amabilis) még hazájában is szerepel a veszélyeztetett tűlevelűek listáján. A növények kültéri bonsaiként való termesztése sokkal elterjedtebb, ezért a szövegben erre is fókuszálunk.
A növények kis leírása
Az arany vörösfenyő egy lombhullató növény, amely akár 40 méter magasra is megnő, és gyakran eléri a két méteres törzsátmérőt. A régi törzseken a szürkésbarna kéreg vonzza a tekintetet, amely kis lemezekben válik le a törzsről. A tűk akár négy milliméterrel szélesebbek, mint az őshonos vörösfenyőknél. A hajtás gazdag zöld. A virágzás májusban kezdődik. Az őszi érés során a tobozok szétesnek, a tojás alakú szárnyas magvak kiszabadulnak. A puha, bozontos tűk először élénksárgává válnak, később vörösesnek tűnnek, és lehullanak, mielőtt az arany vörösfenyő hibernált állapotba kerül.
Terjesztés
Az arany vörösfenyő eredeti otthona a kelet-kínai Jiangxi és Zhejiang tartományokban található. Ott az arany vörösfenyő nyirkos, mészszegény talajokon nő, akár 1500 méteres magasságban is. A növények Európába és Észak-Amerikába csak a 19. század közepén kerültek be, és ott a mai napig ritkaságnak számítanak. Egyes példányok, amelyek becslése szerint több mint 100 évesek, a Harvard Egyetem tulajdonában vannak. Míg Kínában nem ritka a 40 méteres növekedési magasság, az Európában termesztett példányok ritkán magasabbak 10 méternél. Az arany vörösfenyő 2008 óta szerepel a veszélyeztetett fajok vörös listáján.
A megfelelő helyentalálni
Az arany vörösfenyőknek napos és védett helyre van szükségük. Ez vonatkozik a bonsai termesztésre is. Szabadtéri bonsaiként a növény egész évben kint tartható. Napos helyen a termés oxigén- és cukorfelesleget képezhet. Ez növekedési ugrást okoz. A szár formák és az eső és a szél megszilárdítja a tűket. Ezáltal a növények ellenállóbbak a betegségekkel és kártevőkkel szemben.
A növények szeretik a napos helyet, de a forró nyáron védeni kell őket a tűző déli naptól. Az év bármely szakában védett helyet kell választani.
Hamarosan:
- napos
- light
- szélvédett
- nincs tűző déli nap a forró napokon
Az ideális hordozó kiválasztása
A növény természetes szükséglete a friss, laza és tápanyagban gazdag talaj. A hagyományos bonsai talaj használható bonsai tartására. Mindenesetre semleges vagy enyhén savas szubsztrátum legyen.
» Tipp: Az arany vörösfenyők nem tűrik a meszes talajt.
Hamarosan:
- laza
- friss
- tápanyagban gazdag
- vízkő
- semlegestől enyhén savasig
Arany vörösfenyőt ültess
Mikor az ideális idő az ültetésre?
Az arany vörösfenyő ültetésének legjobb ideje október és november között van. Az ültetés napján ne legyen fagy.
Lépésről lépésre
1. Válassza ki a helyet2. Lazítsa fel a talajt
3. Öntözze be a növényt
4. Javítsa meg a talajt
5. Ássunk ültetőgödröt6. Helyezze be a növényt
7. Töltse be az aljzatot
8. Zárja be az ültetőlyukat
9. Finoman nyomja le a talajt
10. Öntözze be a növényt
Ha olyan szerencséd van, hogy arany vörösfenyővel rendelkezel, az ültetéskor mindent jól kell megtenned, hogy ezt a ritkaságot a növények között a fajnak megfelelő módon nevelhesd, és szemet gyönyörködtess a kertben . A legjobb eredményt a már kinőtt fiatal fákkal lehet elérni. Ezeknek körülbelül fél méteresnek kell lenniük. A megfelelő hely megtalálása után a talajt mélyen meg kell lazítani. A fáknak laza és friss aljzatra van szükségük. Amíg a talajt előkészítjük, a csemetét meg kell öntözni. Ehhez helyezze az arany vörösfenyőt egy vízzel feltöltött edénybe, és csak akkor távolítsa el a növényt, amikor már nem emelkedik fel levegőbuborék.
» Tipp:A táptalajt humusz és komposzt hozzáadásával lehet táplálóbbá tenni.
Az ültetőgödörnek legalább kétszer akkorának kell lennie, mint a gyökérgolyónak. Ezután a fát az ültetési lyuk közepére kell helyezni. Az aljzat feltöltése után a talajt óvatosan letapossuk.
A növényeket szélvédett helyre kell ültetni. Ennek ellenére nem árt, ha a fiatal növényt támasztékkal látjuk el. A gyökérgolyótól megfelelő távolságra egy fa karót üss a földbe, és rögzítsd hozzá a fát zsinórral vagy puha dróttal. Az ültetés után az arany vörösfenyőt jól meg kell öntözni.
Bonsai ültetés
A bonsaiként való ültetés kevésbé bonyolult. Itt az első dolog a megfelelő ültetőgép kiválasztása. Ez nem lehet túl kicsi, és legyen vízelvezető nyílások az alján. Ha nem rendelkezik tipikus bonsai ültetőgéppel, lapos ültetőgépet is használhat. Az ültetőgépet megtöltjük bonsai földdel, és a növényt a tartály közepére helyezzük. Itt is fontos a talaj enyhe lenyomása, majd a növény megfelelő nedvesítése.
A legfontosabb ültetési tippek áttekintése
| Tevékenység | Magyarázat |
|---|---|
| Hely kiválasztása | Válasszon napos és szélvédett helyet. A bonsait védeni kell nyáron a tűző déli naptól. |
| Készítse elő a talajt | Az aljzat legyen laza és áteresztő. Az arany vörösfenyőnek tápanyagban gazdag aljzatra van szüksége, és a meszes talajt kedveli. |
| ültetés | Kiültetéskor ügyelni kell a talaj gondos előkészítésére. A talajt jól fel kell lazítani, és komposzttal vagy humusszal dúsítani kell. A bonsai ültetésekor A megfelelő ültetőgép kiválasztása kulcsfontosságú a növekedés és fejlődés szempontjából. |
Az arany vörösfenyő átültetése – mit kell figyelembe venni?
Ha az arany vörösfenyőt bonsaiként termesztik, kétéves időközönként javasolt az átültetés. A legjobb idő erre a tavasz. Nagyobb ültetőgépet kell választani, ha a tál kisebb, mint a növény magasságának 2/3-a. Az átültetés során a használt virágföld körülbelül kétharmada új bonsai talajra cserélődik.
» Tipp: A bonsai talaj lávaforgácsból, akadama-ból és habkő-kavicsból áll.
Az arany vörösfenyő esetében az aljzatot soha nem szabad teljesen kicserélni az átültetéskor. A fákon szimbiózis gomba van a mikorrhizával, amely elősegíti a növény növekedését. Az átültetés lehetőséget kínál a gyökerek állapotának megfelelő szabályozására és levágására. Ez serkenti a jól elágazó és ezért stabil gyökérrendszer kialakulását.