Valerian szaporítása – 4 változat bemutatva

Tartalomjegyzék:

Anonim

A macskagyökér buja virágú gyógynövény, amely a saját kertjében is virágzik. Előny a hobbikertészek számára? Nagyon könnyű szaporítani.

A Valerian (Valeriana) nyugtató hatása széles körben elismert. Az is kevésbé megterhelő, ha a növényt szaporítjuk, és így mindig van raktáron értékes gyógy- és vonzó dísznövény. A macskagyökér szaporításának különféle módjait most részletesebben mutatjuk be.

Terjesztés lehetséges:

  • Viharok
  • Alsó
  • tőzsdei árfolyam
  • Magok

A bemutatott terjedés különböző típusai

❍ Szaporítás talajhajtással

A macskagyökér földi hajtásokkal történő szaporítása nagyon egyszerű és ígéretes módszer, de némi türelmet igényel a hobbikertésztől.

További intézkedésre nincs szükség, mert a növények egymástól függetlenül alkotnak hajtásokat a talajon. Ha új hajtáscsúcsok jelennek meg az anyanövény mellett, előbb ezeket hagyjuk kinőni. Ha az alsó hajtások elérték a tíz centi körüli magasságot, a növénybarát közbelép, levágja az alsó hajtásokat és kiásja. A hajtások a kívánt helyre újratelepíthetők, majd az anyanövényhez hasonlóan önállóan termeszthetők.

❍ Szaporítás ültetvényekkel

A rétegezéssel történő szaporítás talán egy kicsit bonyolultabb a hobbikertész számára, de jó eredménnyel kecsegtet és meglehetősen gyors is. Először egy erős oldalhajtást kell kiválasztani, amely eléri a talajt.

» Figyelem: Az oldalhajtást nem szabad meghajlítani, különben a tápanyagellátás megszakad.

Körülbelül tíz centiméterrel a hajtás csúcsa után a hajtás egy részét a talajba helyezzük, lefedjük földdel, és lemérjük, hogy a süllyesztő ne pattanjon ki újra a földből. A megmaradt hajtáscsúcsnak függőlegesen felfelé kell nőnie, ezért a földbe helyezett fapálcához kell rögzíteni. A hajtás föld alatti szakaszán most képződnek a gyökerek. Körülbelül négy-nyolc hét múlva készen kell lennie. A süllyesztő most leválasztható az anyanövényről, és önálló növényként elhelyezhető a kívánt helyrebe kell ültetni.

❍ Szaporítás pálcaosztással

Ha a későbbi növényt gyógyászati célokra kívánjuk felhasználni, akkor a szőlő felosztásával célszerű szaporítani, mert ez a módszer garantálja a genetikailag egységes macskagyökér növények termesztését. A vessző felosztásához vágja a növény anyavesszőjét körülbelül tíz-húsz részre.

» Tipp: A növény alsó szárát, amely gyökerekkel és rügyekkel rendelkezik, anyaállománynak nevezzük.

Az egyes növényi részeket ezután újraültetik. Csoportos ültetéseknél körülbelül 30 centiméteres távolságot kell tartani.

» Tipp: A szőlőt tavasszal érdemes osztani. Ha ősszel szaporítják, a palánták még nem elég robusztusak, és télen halálra fagyhatnak.

❍ Szaporítás magvakkal

Vetőmaggal történő szaporítás esetén a közvetlen vetés éppúgy lehetséges, mint az előkultúra. A valerian előzetes kultúrája jobb kilátásokat ígér a sikerre.

Mi történik az előtenyésztés során?
Az előtenyésztés során a vetőmagot nem a helyszínen vetik el a táblán, hanem először kicsiben magcserepek. Ez már a tél végén megtörténhet. A macskagyökérnek állandó, 18-20 fokos környezeti hőmérsékletre van szüksége a csírázáshoz. A növényi edények fóliával való letakarása elősegíti a csírázást. A csírázás után a hőmérséklet körülbelül 16 fokra csökkenthető. A növekvő növényeket többször át kell ültetni nagyobb cserepekbe. Nyáron a macskagyökér növények olyan fejlettek, hogy átültethetők az ágyásba vagy a füvészkertbe.

Az ültetést legkésőbb augusztus végén kell megtörténni, hogy a fiatal növények jóval tél előtt kifejlődhessenek.

» Tipp: A macskagyökér magvak több évig megőrzik csírázóképességüket, ha száraz és hűvös helyen tárolják.

Közvetlen vetés
A közvetlen vetés kevésbé bonyolult. Hátránya a palánták érzékenysége. Az eső és a meleg egyaránt károsíthatja a palántákat, és a siker esélye meglehetősen mérsékelt.

A magokat egymástól körülbelül 40 centiméteres távolságra lévő sorokban vetik el. Szórás után a magot le kell préselni. A vetőmagot rendszeresen kell öntözni, és az ágyást meg kell tisztítani a gyomoktól.

» Tipp: Ha a palánták túl sűrűn nőnek, akkor azokat szét kell választani, hogy a fiatal növények ne akadályozzák egymás növekedését.